AKADÁLYMENTES VAKBARÁT VÁLTOZAT

Történelem

Önkormányzat
Rendeletek
Helyi adók
Hírdetmények
Nyilvántartás
Településrendezés
Választások

Elérhetőség
Közlekedés
Turizmus

.
Untitled Document
Tiszatardos
Borsod-Abaúj-Zemlén megyében, a Taktaköz síkján, közvetlenül a Tisza partján, Tokajtól 10 km-re elhelyezkedő kistelepülés. A község nevének első előfordulása egy oklevélben 1395-ből való, ezt követő történetét homály fedi. A két világháború között lakói a nagybirtokosok földjein dolgoztak, majd a földosztás után tsz-be tömörültek. Az 1960-as évektől a fiatalabb generáció a megye városaiba, ipari munkahelyekre járt dolgozni. Itt töltötte gyermekkorát Nikolaus Lénau, német költő, akinek a költészetében az Alföld és a Hegyalja tájának szépsége mély nyomokat hagyott. A többi taktaközi településhez hasonlóan Tiszatardos területén is találtak réz- és bronzkori leleteket, valamint honfoglaláskori sírokat. Szabolcs vármegyei néptelen falu volt, amikor 1424-ben Zemplén vármegyéhez sorolták. 1905-től hívják Tiszatardosnak. A községben komp működik.

Tiszatardos nevének keletkezésével kapcsolatban a szájhagyomány többféle történetet őrzött meg:
  1. Amikor Árpád fejedelem Magyaroszág területét birtokába vette, a tiszamenti terület egy részét Turda nevű honfoglaló kapta és Turda vezérről nevezték el Turdosnak, később Tardosnak.
  2. A másik elbeszélés a törökök idejére emlékeztet. A törökök déli irányból nagy csapattal törtek az itt élő népekre. Ezeket sikerült visszatéríteni útjukban. Az ellentámadást egy Kardos nevű vezér vezette. A lakosság karddal harcolt a török ellen. A szájhagyomány szerint Kardos vezérről, vagy a karddal harcolásról maradt a név, s később Tardossá alakult.
  3. Más elbeszélők szerint a Tisza több ágban folyt. Egy-egy ága sekély és keskeny volt. Így ha csónakkal átmentek a másik oldalra az illető halász a csónakot meglökte Tardos irányába, mely a halászkunyhó mellett kötött ki a felnövő bozótban. Így a túlsó oldalon lévő települést Tiszalöknek és mivel ezen az oldalon lévő bozót megtartotta a csónakot, ezt Tardosnak nevezték.
  4. A Tisza szabályozása előtti korra vezeti vissza a negyedik elbeszélő Tiszatardos történetét. A szabályozás előtt csak egy méteres nyúlgátakat húztak a Tisza északi oldalán. A tiszatardosi oldalon a gát nem tudott ellent állni a tavaszi áradásnak. Ennek következménye az lett, hogy a Tiszán úszó jégtáblák letördelték a tardosi oldalon lévő fákat. Régies szólás szerint úgy mondták: letardosta, letarolta ezt a vidéket. Ezek szerint a nevét a község innen kapta.
Az 1699. évi templomösszeírásban a falu neve nem fordul elő. Az 1733/37. évi plébániaösszeírás sem tud arról, hogy itt korábban katolikus templom lett volna. 1723-ban a Buday földesúri család házikáplánja, Nagy István kezdte el itt a lelkipásztorkodást. Buday László 1729-ben telket adott az egyház részére, 1736-ban felépíttette a templomot, 1744-ben a paplakot, 1749-ben pedig illetményföldeket adott a plébániának, ahol most már plébánosok vették át a korábbi házikáplánok szerepét. Filiák voltak: Csobaj, Báj, Prügy, Taktakenéz, Tiszaladány, Tiszalök, Tiszadada, Büd, Szentmihály, Nánás, Eszlár.

1777-ben leégett a régebbi paplak, 1778-ban Eszterházy püspök költségén felépítették az újabbat.

1784-ben a templom tetőzete, mennyezete beszakadt, kis tetőtornya meggyengült. Ezért a Buday-birtok örököse, Patay Sámuel megengedte, hogy addig, „még a tardosi templom bezsindelyeztetnék, a templomi orgona, székek, egyéb eszközök magam Tardosi Residentionalis udvaromba igazittassanak, felső házamban pedig isteni tisztelet tartassék”. A régi templom helyreállítását és bővítését 1787-ben oly módon tervezték, hogy a régi templomot szentélynek meghagyva, hozzá új hajót építenének. Ugyanakkor Eszterházy püspök ismét írt „a Főmélt. Helytaró Tanátsnak, hogy ezen templom igazítása és nagyobbítása iránt hathatós rendeléseket tenni méltóztasson mentül előbb”. A helytartótanács még 1787-ben ki is utalt 1561 forintot, de a felülről küldött tervrajz ellen a püspök kifogásokat tett, például a mennyezet helyett szívesebben látta volna a boltozatot, mert ez szerinte szebb. Végül is egészen új, mennyezetes templom építését határozták el, ennek alapkövét 1789. májusában rakták le. 1796-ig a szentély és a hajó egy része el is készült, de ekkor költség hiányában az építkezés félbeszakadt. 1804-ben azon panaszkodtak a hívek, hogy az időjárás rongálja a puszta falakat, zavarja a szentélyben tartott istentiszteletet. Az érsekség 1808-ban Povolni Ferenccel felülvizsgáltatta és részben módosíttatta Francz Ignác tokaji kőműves tervrajzát, s miután építési anyagok beszerzésére 2400 forintot adott, a templomépítést 1813-ban befejezték. A tetőre 1828-ban új fatornyocskát raktak. 1937-ben restaurálták és bővítették a templomot, újjáépítették a különálló haranglábat. A templom titulusa Szentháromság.

1723. évben a községnek már van anyakönyve. A község ekkor már Tardos néven szerepel. Az első anyakönyvbe bejegyzett nevek a következők: Tóth, Bodnár, Kertész, Horváth, Molnár, Novák, Martony, Kövesdi, H. Majoros, R. Antalóczi. Az első lakosok foglalkozása valószínűleg halászat és révészkedés lehetett. Erre enged következtetni a későbbi nemzedék nevei előtt gyakran használt H. (halász) és R. (révész) betűk.

Az első feljegyzés iskolásokról 1828-ban készült. 6-12 év közötti tanulók közül 10 fiú és 12 leány. Egy néhány név az első iskolások közül: Antalóczi András, Antalóczi István, Daróczi József, Oreskovics Juliánna, Tóth Zsuzsánna, Bertalan Borbála.

1828.
évben az óriási árvíz átszakította az egy méter magas nyúlgátat és olyan árvíz keletkezett, hogy a régi halászok csónakon jártak Tokajba borért. A halászok egy-két régi tűzhelyét meg is találták a régi öregek. Sokan az itt lévő óriási erdőkről beszélnek. Az erdők tele voltak vadakkal. A lakosság sok küzdelmet vívott a környéken különösen elszaporodott réti farkassal. 1903-ban tűz ütött ki és a falu leégett.

Az 1800-as években a település nagy része a Budai és Matkovics földbirtokos család kezében volt. Ezt követően a felszabadulásig Reviczki földbirtokos tulajdonai voltak ezek a területek. A kastélya emberi erővel összehordott dombon épült a község jelenleg is legmagasabb pontján.

1944. november 2-án
a község felszabadult, lakossága birtokába vette a földet, melyet évszázadok óta magáénak vallott. A településen a felszabadulás utáni 10 év alatt 49 új lakóház épült.

Az Összefogással Tiszatardosért egyesület 2007. január 25-e óta működik, ebből eredően nem rendelkezik még jelentős szakmai tapasztalattal. Ennek ellenére igyekszik minden lehetőséget kihasználni, hogy előmozdítsa a település kulturális- és közösségi életét. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy már 2007. júniusában megrendezte a tiszatardosi falunapot, a községben élő svájci állampolgárok szponzorálásával. A település életében rendhagyónak számító esemény programját főzőverseny, különböző zenekarok fellépése, tombolasorsolás alkotta. Este vacsora, majd tűzijáték zárta a napot. Az egyesület tagjai 2350 kg nyersanyagot dolgoztak fel különböző ételekké, így a falu lakosai ízlésük szerint választhattak a sokszínű ízvilágból.

November hónapban egy jótékonysági bált rendezett az egyesület. Az élő zenés, egész éjszakás mulatozás bevételét a falu rászorulóinak megsegítésére fordították.

December hónapban Mikulás estet valamint karácsonyi műsort szervezett egyesület. A Mikulás esten mindenki kapott ajándékot az egyesülettől és a gyerekek szórakoztató műsort adtak elő. A karácsonyi esten a nyugdíjasok kerültek előtérbe. Mindenkit süteménnyel, forralt borral, üdítővel vendégelt meg az egyesület, és betlehemes műsor tette teljessé a karácsonyi hangulatot.

2008. március 8-án a település gyermekei zenés műsorral kedveskedtek a hölgyeknek, este egy zenekar is fellépett.

Május hónapban, a gyereknapi rendezvényen az ajándékozásé volt a főszerep, egy rövid műsorral egybekötve. Az étkezésről az egyesület egy grillparti keretében gondoskodott. A gyerekek vetélkedőket szerveztek, ajándékot kaptak.

Július hónapban, a második tiszatardosi falunapon -amely a tavalyihoz hasonló nagy sikert aratott- egész napos programként focimeccs, főzőverseny várta a kedves vendégeket. A főzőversenyen elkészült ételek a rendezvényre ellátogató vendégek éhségét csillapították. Egy operaénekes fellépését tűzijáték követte, majd egy négytagú zenekar hajnalig szórakoztatta a közönséget.

Az Összefogással Tiszatardosért Egyesület tevékenységét nagyban segítik a településen élő svájci illetve német állampolgárok adományai, szponzortámogatásai.

Kultúrtörténeti érdekesség, hogy itt töltötte gyermekkorát Nikolaus Lénau híres német költő, akinek költészetében az Alföld és a Hegyalja tájainak szépsége mély nyomokat hagyott.


Tervezte: T.L. 2015  © Tiszatardos Község Önkormányzata